Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sensou no ato de – A háború után 1.

2011.03.12

A Fujimotok[1] és Himotok[2] háborúja - úgy tetszett – sosem ér véget, de valahol a szívünk mélyén mégis tudtuk, hogy ez már minden határon túlment. Amióta csak az eszemet tudom, tart a huzavona, de a nagyapám tisztán emlékezett mindenre. Néhány nappal mielőtt megkapta a tekercset, amiben elrendelték neki a seppoku-t, elmesélte nekem, pedig csak kilenc éves voltam, hogy a két nagy klán, a Fujimoto és a Himoto azon vitatkozik, hogy melyikük az isteni eredetű. „Nem tudom magam sem, hogy tényleg el is hiszik-e ezt a sok ostobaságot.” – mondta nagyapám, Tsukiyo Ran[3]. „De jól figyelj rám, Ranmaru[4]! Légy óvatos mindkét családdal. Mi ugyan most a Fujimotokhoz tartozunk, de ugyanúgy rokonaink a Himotok is. Épp ezért vagyunk szálka minkét klán szemében. Sosem kapsz magas rangot, tehetséged és rátermettséged ellenére sem. - majd hozzátette: - de ez nem is nagy baj, és sose bánkódj miatta. Ne törj magasra, ne hívd fel magadra a figyelmüket. Lapulj meg, és éld túl! Emlékezz nagyapád szavaira!”

- Emlékszem… - motyogtam, miközben felidéztem nagyapám szavait. – Már 11 éve, hogy elmentél. – fűztem a jelenhez gondolataimat. – Holnap lesz a nagy csata. A több százezres seregben én csupán egy kicsiny gyalogos századot vezetek. Tényleg nem vittem sokra. Pedig vitéz voltam, szavamra. Az enyémtől jóval kisebb bátorságokat is legalább kapitányi ranggal tüntettek ki. Valahol fáj, de mégsem bánom, mert te megmondtad nekem. Bölcs ember voltál, és hiányzol. Bárcsak itt lennél most is… vagyis… talán mégsem. Nem biztos, hogy örülnél annak, amit most látnál és annak sem, amit majd hamarosan látni fogok.

A shouji[5] kinyílt, s egy fiatal szolgálólány szakét hozott.

- Inkább chat kérnék, Hana[6]. Csata előtt nem jó elbódítani az agyat. A szakét inkább anyámnak vidd. Talán csitítja majd bánatát.

- Igenis.

Öt perc sem telt és újból nyílt a shouji, és már előttem is volt a gőzölgő tea.

- Készítsd elő azt a szobát… papír, ecset, stb., tudod…

- Rendben.

A tolóajtó halkan csattanva becsukódott és hallottam a távolodó lépteket. Lassan kortyoltam a teámat, hogy kiélvezhessem gazdag ízét. Lehet, hogy ez lesz az utolsó, gondoltam.

- Talán holnap nem maradok életben, nagyapa. Sajnálom, hogy nem nősültem meg, de… úgyis tudod, hogy akit szeretek, sosem adnák hozzám. És miért is hoznék egy lányt ide, anyám szeszélyeinek játékszereként? Arra itt vannak ezek a szegény szolgálólányok…

Sóhajtottam, ittam még egy kis teát, majd felálltam és átmentem abba a szobába, ahol a kalligráfiát gyakoroltam gyerekkoromtól fogva. Hana már várt rám az előkészített eszközökkel újabb utasításra várva.

- Mit gondolsz, Hana, a halotti versemről?

Ezerszer láttam

a szent Fujit – s belátom:

ezer arca van.

Hiszen napfény, felhő, szél –

mind más színre festik őt![7]

Nos? Mi a véleményed?

- Uram, a vers szép, de a te kopjafádra nem ez való.

- Úgy gondolod? – kérdeztem vissza. – Hát mi álljon rajta szerinted?

Hana gondolkodott egy percig, de végül nem adott választ.

- Ha a versemre kíváncsi, uram, jöjjön haza a holnapi csatából élve, úgy elmondom.

- Ha élek, mi értelme egy halotti versnek? – próbáltam zavarba hozni.

- Semmi. – vágta rá egyből.

- Ej, te leány! Azért mondj nekem egy verset mégis!

- Rendben! – egyezett bele csillogó szemekkel. – Lássuk csak…

Esteli ködök.

Múltba tekint a szemem –

régi szép idők![8]

- Régi szép idők? – pirítottam rá nevetve. – Hiszen annyi idős vagy épp, mint én!

- Azt hiszi, uram, hogy csak magának mesélt a nagyapja?!

- Értelek. Mondd, ki volt a te nagyapád?

- Hmm… uram, azt hiszem, nem biztos, hogy hinne nekem. – mentegetőzött Hana.

- Na, lássuk, hiszek-e neked!

- Tsukiyo Ran nagyúr, az ön nagyapja volt az én nagyapám is.

- Hát… meg is lepődtem, meg nem is… - feleltem szórakozottan. – Nagyanyám mindig pörölt vele, hogy szoknyavadász… - nevettem. -… de ki volt a te édesapád és édesanyád? És a nagyanyád?

Ekkor Hana az ikebanát kezdte el szórakozottan nézegetni. Látszott, hogy nem szívesen beszél róla.

- Bocsáss meg, hogy faggatlak… - szégyelltem el magam.

- Uram, ne kérjen tőlem elnézést! Én tartozom bocsánatkéréssel! – és földig hajolt.

- Hana, ne csináld ezt, és ne szólíts uramnak se többé, hiszen unokatestvérek vagyunk, ugye. – rámosolyogtam. – Szólíts bátran Ranmarunak.

Hana nagyon meglepődött a közvetlenségemtől. Bár mindig is jó barátságban voltunk, de ez a közelség szokatlan volt ilyen státuszoknál. De mivel rokonok voltunk, úgy éreztem, legalább ennyi jár neki.

- De Hana… inkább azt meséld el, hacsak nem bizalmas, hogy neked mit mesélt nagyapánk.



[1] Fujimoto: jelentése a Fuji hegytől származó.  (ejtsd: Fudzsimoto)

[2] Himoto: jelentése a Naptól származó.

[3] Tsukiyo Ran: a Hold, az éjszaka és a ragyogó írásjelekkel. (ejtsd: Cukijo Ran)

[4] Tsukiyo Ranmaru: a Hold, az éjszaka, a ragyogó és a hajó/hibátlanság írásjelekkel. (ejtsd: Cukijo Ranmaru)

[5] Shouji: Jelentése tolóajtó. (ejtsd: sódzsi)

[6] A Hana beszélőnév, jelentése virág.

[7] Ez eredetileg Chiguta Ariketo verse.

[8] Ezt a verset eredetileg Kobayashi Issa írta.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Cheapest Viagra Anywhere LesSeendy

(LesSeendy, 2019.10.22 23:59)

Cialis Bewertung Want to buy isotretinoin us free shipping Buy Generic Kamagra <a href=http://sildenafdosage.com>viagra</a> Priligy Uk Forum Is Cephalexin Good For Cellulitis Ciprofloxacin Information

Cheap Mexican Pharmacy Neurontin EllTync

(EllElonee, 2019.10.19 18:55)

Kamagra Pharmacy Viagra Sin Disfuncion Erectil Tipos De Viagras <a href=http://cialisab.com>п»їcialis</a> Best Prices For Viagra Cialis