Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Puszták-hegyek királya 5.

2011.03.12

Telt, múlt az idő, és Illász Hollussal csendes nyugalomban élte az életét. Egy kicsi faluhoz közel tanyáztak, s ha szükség volt rájuk, hívták őket a helybéliek. Egy napon azonban váratlan esemény zavarta meg Illász nyugalmát. Egy karaván érkezett a csendes északi városba, s vele egy olyan személy, akit Illász akkor akart volna újra látni, amikor a háta közepét. A kereskedő volt az, és amikor hallott a két harcosról, elhatározta, felfogadja őket, hogy védjék meg a karavánt a banditáktól. A helybéliek elmondták, hol él a két harcos, és felkereste őket.

            A kereskedő bemutatkozik nekik, de amikor Hollus és Illász köszöntötte őket, egyből felismerte Illászban Delint. Volt szeme az ilyesmihez. Másnap el is küldetett Illászért. Hollus nagyon meglepődött, hogy csak őt kéretik, s egy kicsit még féltékeny is lett. Ezért aztán úgy döntött, követi Illászt észrevétlenül, s kihallgatja a beszélgetésüket, hátha kiderül, Illász mitől kelendőbb nála.

- Látom, a lehető legnagyobb hazugsággal eteted a partnered, Delin. – mondta a kereskedő a lánynak, amikor az megérkezett hozzá. Illász szétnézett, meghallotta-e valaki, s aztán ezt mondta:

- Nem vagy abban a helyzetben jelenleg, hogy parancsolgass nekem. Nem vagyok a rabszolgád.

- Nem, valóban. De csak azért, mert megszöktél tőlem.

Hollus innentől kapcsolódott be. Egy fára mászott, ahonnan mindent remekül hallott és látott. – Mégis mit akarsz tőlem, miért hívtál ide? – kérdezte a lány.

- Miért? Már mondtam. Védelmezd a barátoddal együtt a karavánomat… különben…

- Különben? – és Illász nagyon dühös lett. Már-már fegyveréhez nyúlt. – Különben mit teszel?

- Elárulom a farkas démonnak, hogy a sárkány démon kicsoda valójában. –és nevetett. A kereskedő célzását értette Hollus is. Tudta már, van egy titka Illásznak, amit még előle is rejteget. De mi lehet az?

- Miért nem hagysz békén? És különben is. Honnan tudjam, hogy állod-e a szavad? Ha elvégzem a feladatot, mi a biztosíték arra, hogy nem fogod elárulni?

- Semmi, aranyom, de te tartozol nekem, amiért megszöktél, és ha most nem szegődsz ingyen a szolgálatomba, akkor mindent elmondok a társadnak.

- Te álnok! – morogta Illász. – Rendben, én ingyen elszegődök hozzád, de Hollusnak fizetned kell!

- Jól van, nem bánom. – mondta a kereskedő. – Egy árával így is kevesebb. – és kacagva otthagyta Illászt, s közben visszakiáltott neki: - Holnap indulunk tovább. Reggel legyetek a sátram előtt!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.